DVTK-HUN Therm–SERCO UNI Győr 66–56 (15–14, 24–18, 10–13, 17–11)
Miskolc, NB I-es női döntő, 3. mérkőzés, 3500 néző. V.: Kapitány, Goda, Minár.
DVTK-HUN Therm: AHO N. 17/9, CHARLES 11/3, LELIK 11/3, GRIGALAUSKYTE 14, Jovanovic 7/3. Cs.: Kányási 2, Tadic 2, Tenyér 2. Edző: Völgyi Péter.
SERCO UNI Győr: Ruff-Nagy D. 2, DUBEI 15/6, Bach 8/3, Gyöngyösi, GOREE 13. Cs.: ANIGWE 12/3, Dombai 6/6, Küllős, Hegedűs. Edző: Cziczás László.
A statisztika ide kattintva érhető el.
A hazaiak kezdtek jobban, 5–1-re, majd 8–3-ra is elléptek, innen azonban egy 9–0-s futással átvettük a vezetést. Időt is kért közben Völgyi Péter, és valamennyire sikerült is rendeznie a sorokat, át is vette a vezetést, de tíz perc játék után minimális volt csak a különbség.
A második szakaszban egy darabig még tartottuk a lépést a diósgyőriekkel, 21–18 után azonban a DVTK mutatott be egy nagy rohanást, a 14–2-es szériát Dombai és Bach zárta le két triplával, így tíz ponton belülre kerültünk (35–26). Ehhez valószínűleg kellett Cziczás László időkérése, aki nyugtatta csapatát, felhívva a figyelmet arra, hogy ne essenek szét. Dubei is hármast dobott, így egy apró lépéssel megint közelebb kerültünk (37–29). A félidő hajráját Anigwe két büntetője nyitotta, míg Dubei egy büntetője zárta, ezzel 39–32-es állásnál mehettek öltözőbe a csapatok.
A második félidő elején Dubei triplája kijött a gyűrűből, Grigalauskyte viszont két könnyű kosarat is szerzett. Anigwe triplájával lett meg az első kosarunk a negyedben. A szakasz közepén továbbra is hét pont volt a különbség (45–38). Charles kosarára Ruff-Nagy válaszolt. Mindkét oldalon sok volt a pontatlanság, rossz hibaszázalékkal dobtak a csapatok. Völgyi Péter, majd Cziczás László időkérése után Dombai triplájával négy pontra zárkóztunk (47–43). Gyöngyösi és Dombai triplája sem volt pontos. A zárószakasz előtt Dubei közelijének köszönhetően 49–45-tel fordultunk rá a záró tíz percre.
Leliké volt az első kosár, Dubei a sarokból kihagyta a triplát. Továbbra sem dobtak jól a csapatok, Goree két és fél perc után szerezte az első pontokat a negyedben (53–47). A szakasz közepén túl Charles triplája után tíz pont fölé nőtt a különbség (60–49). Aho triplája gyakorlatilag eldöntötte a találkozó (64–51). A hajrában lényegi változás nem történt, csapatunk ezúttal is nagyszerűen küzdött, de ebben a felállásban ennyire telt az erejéből.
Cziczás László: – Az egész év alapján megérdemelt helyre került az arany és az ezüst is. Több játékoson is láttam a fejlődést, itt a döntőben is. A harmadik meccsen, harmincöt pontos vereség után, pokoli hangulatban nagyon jól helyt tudtunk állni. Ha nincs egy-két buta hiba, ennél még szorosabb is lehetett volna a vége. Ezért mindenképpen megérdemli a dicséretet a mi csapatunk is.
Bach Boglárka: – Gratulálok a diósgyőrieknek, megérdemelten lettek bajnokok. Végig kiegyensúlyozott volt a teljesítményük. Nagyon nehéz bármit mondani és értékelni ilyenkor a mérkőzést. Örülök, hogy ezúttal szoros meccset tudtunk játszani. Ez is volt a tervünk, hogy megnehezítsük a DVTK dolgát. Hosszú szezon volt, kicsit örülünk is, hogy vége lett.
Dubei Debóra: – Úgy érzem, tisztesen helyt tudtunk állni. Nyilván a hazai meccs miatt lehet bennünk komoly hiányérzet, az nem sikerült, belefutottunk egy nagy zakóba. Viszont ahhoz képest amilyen hiányosságokkal indultunk neki a döntőnek, nem volt ez rossz, összességében szép szezont zártunk.