Korábban, még az Egyesült Államokba való kiutazás előtt írtunk Hateier Mátyásról. Azóta fiatal játékosunk túlvan az amerikai álmon, és most arról beszélt, miként élte meg a szűk egy hónapot a tengerentúlon.
Kicsit még most is hihetetlen, hogy részese lehettem ennek. Minden olyan volt, ahogyan elképzeltem, minden kint töltött percet élveztem” – kezdte Matyi, aki egy olimpiai bajnok úszó, Ryan Berube családjánál lakott. „A házuk, a környék, amerre jártunk tisztára olyan volt, mint amit a filmekben látunk. Hatalmas házakban laknak, hatalmas autókkal közlekednek. Nagyon rendes volt a család, végig saját gyerekükként kezeltek. Kicsivel több mint két hétig Dallasban voltunk, ott edzettünk, az apa vitt bennünket edzésre, majd a fiuk hozott haza bennünket. Ő nem vízilabdázik, hanem úszik, de egy helyen voltak a tréningek, naponta kettő” – folytatta játékosunk, aki szerint a póló merőben más, mint itthon.
Hazai erővízilabda helyett pörgősebb játék
„Pörgősebbnek éreztem a játékot, nálunk inkább az erővízilabda dominál. Azt tapasztaltam, hogy talán kevesebb az úszás az edzéseken, azt viszont nagy tempóban, kevés pihenővel végzik. A labdatechnika, a lábtempó annyira nem volt hangsúlyos. A csapat, amelyikben edzettem és szerepeltem, fiatal egyesület, de jó erőt képvisel. Egy tornán vettünk részt San Joséban, mely felemásra sikeredett. Két csoportért küzdöttek a csapatok, a Goldért vagy a Platinumért. Ahhoz, hogy utóbbiba kerüljünk, két meccset kellett volna nyerni, de a másodikon ötméteresekkel kikaptunk. A vereség után mélyponton voltunk, de szépen felálltunk ebből, az utolsó meccsen pedig parádés vízilabdával győztünk, és elég szép helyen zártuk a tornát, mely elég kemény volt, négy nap alatt kellett kilenc meccset játszani” – mesélte Matyi, akinek egy nappal az amerikaiak nagy ünnepe, július 4. előtt van a születésnapja.
Élmények vízen és szárazföldön
„Óriási volt látni, hogyan ünneplik ezt a napot. Már harmadikán tűzijátékoztak, másnap jöttek a vendégek, mindenki együtt volt, olyan volt az egész, mint a filmekben. Szerencsére elég sok mindenre jutott idő a vízilabda mellett is, voltunk rodeón, ettünk japán steakházban, ami szintén szerepelt az álmaimban. Voltunk San Franciscóban, ahol megnéztük az Alcatrazt, átmentünk a Golden Gate hídon, jártunk egy a parkban, mely tele volt mammutfenyőkkel. Szóval fantasztikus élményekben volt részem” – mesélte a játékos, aki kapott megkeresést, szívesen látnák újra Amerikában.
Nyitva áll még az amerikai jövő…
„Akár fél, akár egy évre is visszamehetnék, aminek örülök, de ez inkább a távolabbi jövő. Most nem valószínű, hiszen ott nincs olyan középiskola, amilyenbe én járok. Most a győri Hildben tanulok, és az építészet komolyabban érdekel, hosszú távon ezzel is szeretnék majd foglalkozni. Nem biztos, hogy egy év kihagyás jó lenne. A nyelvtanulás szempontjából ez az egy hónap is sokat segített, mert bár az első napokban azért volt egy kis nehézség, eleve csak kapkodtam a fejem, az átálláshoz is idő kellett, hiszen huszonkét órát voltam fent egyhuzamban, de utána minden nagyon jól ment. Sokat fejlődött az angoltudásom, amit szeptembertől biztosan kamatoztatni tudok az iskolában” – mondta végezetül Hateier Matyi, aki most Hargitai Attila edző irányításával készül a szezonra.
