Nyugat-Európában már bevett gyakorlat a labdarúgócsapatoknál, Győrben most indult útjára: stratégiai együttműködést kötött az ETO FC és a Széchenyi István Egyetem. Az új megállapodás nyomán az U16-os és U17-es korosztály ETO UNI FC néven szerepel a 2025/2026-os idényben. A cél, hogy a sportolói fejlődés mellett a tanulás is központi szerepet kapjon, így biztosítva a fiatal játékosok számára a kettős életpálya lehetőségét.
„Az innováció manapság elengedhetetlen, ha ezt nem követjük, le fogunk maradni. Kijelenthetjük, hogy Győrben az ország egyik legdinamikusabban fejlődő egyeteme működik. Hiba volt, de eddig ezt a potenciális lehetőséget nem használtuk ki, bár a Széchenyi-egyetem több sportág mögé beállt. Úgy gondoltuk, nekünk is köztük lenne a helyünk. Számos innovatív ötletünk van, amelyeket a stratégiai megállapodásba is belefoglaltunk és a háttérben már elkezdődtek az egyeztetések az egyes tanszékekkel” – hangsúlyozta Havas Máté, az ETO FC operatív és akadémiai igazgatója.
Az igazgató szerint a korábbi évtizedekben a fiatal sportolók sokszor kényszerpályára kerültek, választaniuk kellett a tanulás és a sport között. Ma már a hangsúly a kettő egyensúlyán van:
Hisszük, hogy fontos a kettős életpályamodell. A gimnáziumunkban tanuló diákok egy részéből labdarúgó lesz, de lehetőséget kell kínálnunk azoknak is, akik nem maradnak sportolói pályán– emelte ki Havas Máté.
A kiemelt csapatok kiválasztása sem véletlen:
„Túl a stratégiai együttműködésen épp ez az a korosztály, ami egyre közelebb kerül a továbbtanuláshoz. Jónak láttuk, ha megjelenik az egyetem neve jelezve azt, hogy ez a kettős életpályamodell fontos számunka. Ez egyértelmű üzenet a játékosok és a közvélemény felé is”– tette hozzá.
Az együttműködés első kézzelfogható eredménye a fiatal játékosok kognitív képességeinek felmérése volt. A modern labdarúgásban ugyanis kulcsfontosságúvá vált a gyors döntéshozatal és a helyzetfelismerés.
„Az egyetemmel karöltve felmértük az U15 és annál idősebb korosztályt, az eredmények segítségével sokkal célirányosabban tudjuk fejleszteni a játékosokat. Érdekes eredmények születtek akár abban a tekintetben is, hogy a játékosok mennyire kötődnek az ETO-hoz. Az elvárásomat bőven felülmúlta az eredmény, ami tükrözi azt is, hogy kötődnek ide a gyerekek és látják annak az esélyét, hogy labdarúgók legyenek”– fogalmazott Havas Máté, aki példaként említette Zója Katona Márk. A korábbi játékos súlyos sérülés miatt nem folytathatja pályafutását, a klub azonban nem engedte el: szeptember 1-je óta alkalmazottként dolgozik az ETO-nál.
A koncepció nemcsak az utánpótlásra érvényes: a már egyetemre járó játékosok – köztük az NB I-ben szereplő kerettag, Bánáti Kevin vagy Herczeg Marcell– egyéni tanrend segítségével tudják összehangolni a futballt és a tanulást. A Széchenyi-egyetem rugalmas szemlélettel segíti a sportolókat a szorgalmi- és vizsgaidőszakban, méghozzá nemcsak a sport- és rekreációs képzéseken, hanem bármely szakirányon.
Az ETO FC játékosai többet érhetnek a munkaerőpiacon
Dr. Gyömörei Tamás, a Széchenyi István Egyetem Sport Központjának vezetője szerint a szülők ma már tudatosabban gondolkodnak gyermekeik sportkarrierjéről, és felkészítik őket arra is, ha a hivatásos pálya nem valósulna meg. Ezért egyre nagyobb hangsúlyt kap a tanulás és a sport párhuzamos támogatása.
„Korábban az elsődleges érdek az volt, hogy minél hamarabb, már korosztályos válogatott, majd akadémiai szinten, végül hivatásosként tudjanak a fiatalok tíz-tizenöt évig sport világában dolgozni. Az arány viszont nagyon alacsony, pár százalék az, aki az élvonalig jut”– emelte ki Gyömörei Tamás. Tapasztalatai szerint azonban a munkaerőpiacon kifejezetten előnyben részesítik azokat, akik élsportolói múlttal rendelkeznek.
„A velünk kapcsolatban álló cégek nagyon magasra minősítik a sportolókat. Úgy értékelik, hogy a korábbi versenysportolók nagyon jó munkaerők. Azt mondják: szeretjük a diplomás sportolókat, még az sem baj, ha a végzettségük nem vág pontosan a vállalat profiljába. Fontosabbnak tartják a projektszemléletet, a terhelhetőséget. Mivel ők úgy nőttek fel, hogy fiatal koruk óta iskola után edzésre, hétvégén pedig mérkőzésre mennek, az egyes projekteket célfeladatként fogják fel. Ezek a soft-skillek nagyon értékesek a vállalatok számára”– tette hozzá. Így azok a sportolók is keresettek a munka világában, akik nem jutnak el a profi szintig. Az egyetem számos sportágban – köztük a kézilabdában, vízilabdában, kosárlabdában, úszásban és evezésben – épített ki együttműködést a sportegyesületekkel. Ez a kapcsolódás nemcsak a kluboknak fontos, hanem a szülők számára is perspektívát nyújt: ha a sportkarrier megszakad, a tanulmányok révén biztosított az alternatív út.
A tanulás és a sport erősítik egymást, hatással vannak egymásra. A futballistákról korábban úgy gondolták, kevésbé lehet őket a felsőoktatásba bevonni. Ők a többi sportághoz képest korábban, akár már tizenhat évesen kaphatnak profi szerződést. Hamar elköteleződnek és lehet, hogy csak később derül ki, hogy nem tudják tartósan hivatás-szerűen folytatni a pályát, ami biztosítaná életük végéig az egzisztenciát.
A női labdarúgók esetében indult el először szorosabb partnerség a Széchenyi-egyetemen
„Győrben jó a női futball. A válogatott szereplések, a küzdelem az első helyért, a kupagyőzelem mind az eredményeik közé sorolható. Öt-hat lány nálunk tanult az élcsapatból. Elindítottuk őket az egyetemi futsal-bajnokságon, amit megnyertek. Annak ellenére, hogy nagyon feszes programja volt a lányoknak, jól teljesítettek az egyetemen is: Kocsán Petrapéldául jó tanuló, jó sportoló volt, négy egész öt tizedes átlaga volt a közgazdász karon, de Sali Rebeka is nagyon jó tanuló. Ez jól mutatja, hogy nemcsak rekreációs pályán, hanem más területeken is bizonyítanak”– fogalmazott Gyömörei Tamás.
Az intézmény az élsportoló hallgatók számára egyéni tanrendet, kollégiumi elhelyezést biztosít, illetve sportösztöndíjjal is támogatja őket, ha az egyetemi bajnokságokban képviselik az intézményt. Az egyéni tanrend komoly rugalmasságot kíván az oktatóktól, hiszen külön konzultációk és vizsgalehetőségek biztosítása szükséges. A mentorprogramban jelenleg 80–90 hallgató vesz részt, a munkát kollégájuk, Debreceni András, korábbi válogatott labdarúgó koordinálja. A sportolók nem kapnak felmentést a követelmények alól, a hangsúly a megfelelő időgazdálkodáson van.
Az ETO és a Széchenyi Egyetem együttműködése így nem csupán előremutató, hanem példát is mutat arra, hogyan lehet egyszerre építeni a jövő futballistáit és a civil életre felkészülő fiatalokat.